A legtöbb szülő a gyermekeiben a saját szükségleteit akarja kielégíteni. „Képzeljünk el egy elvált nőt, aki a lányával kettesben marad a férj távozása után” – hívta közös gondolkodásra a zsúfolásig megtelt előadótermet Pál Feri. „Most, hogy apád itt hagyott, hát ki hallgasson meg, ha nem te? Hát kinek mondhatnám, ha nem neked, a családomnak?” Valahogy így hangzanak azok a tipikus mondatok, amelyeket bizonyára mindannyian el tudunk képzelni ilyen helyzetekben. Ami ilyenkor történik, az valójában az, hogy
az anya meghívja a gyerekét a szülői, felnőtt szerepre.
Teljes cikk betöltése...