A legtöbben a fantáziálásra úgy tekintünk, mint a valóság valamilyen jellegű meghazudtolására. Úgy gondolunk rá, mint ami ugyan színesíti a játékot, a szórakozást, a kikapcsolódást, de a való életben nincs helye. A gyerekünk mindennapjaiban megjelenő fantázia elemek ezért könnyen aggasztani kezdenek minket. Félünk, hogy a képzeletbeli barátja társaságkerülővé teszi, a kiszínezett történetei pedig hazug, gyáva emberré. Ilyen gondolatok mellett nehéz elhinni, hogy az élénk fantázia valójában nélkülözhetetlen az egészséges fejlődéshez, a szabad gondolkodáshoz és az életben való valódi tapraesettséghez. Pedig bizonyítottan erről van szó.

A cikk teljes tartalma csak előfizetők számára elérhető.

Úgy tűnik, hogy csak egy pillanatra pillanthattál bele... Ha szeretnéd elolvasni a teljes írást, iratkozz fel még ma!

Teljes cikk betöltése...