Egy szülő alapvető ösztöne, hogy mindentől megóvja gyermekét. Gyakran így tesz közeli családtag vagy barát halála esetén is. A nem is olyan távoli múltban azonban még közösen virrasztott a család az elhunyt fölött, és együtt siratták azt, akit elveszítettek. A gyermekeket is közel engedték a halálhoz, amire az élet rettentően fájdalmas, ugyanakkor természetes részeként tekintettek. Ma már sokan beleborzonganak mindennek a gondolatába is. De vajon miért? És jól van ez így? Jelen cikkünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

A cikk teljes tartalma csak előfizetők számára elérhető.

Úgy tűnik, hogy csak egy pillanatra pillanthattál bele... Ha szeretnéd elolvasni a teljes írást, iratkozz fel még ma!

Teljes cikk betöltése...